Billentyűzet részei

Valószínű minden nap használod a számítógép billentyűzetét – más néven “klaviatúrát”-, ám egész biztos vagyok benne, hogy nem ismered még minden billentyű funkcióját. Bevallom, néha még nekem is okoznak meglepetést a billentyűzet részei. Mindig örömmel fedezek fel egy-egy új funkciót vagy billentyűkombinációt.

Ebben a leckében igyekszem egy elég teljes körű képet adni az egyes billentyűzet részeiről, funkcióiról. Ne aggódj, ha elsőre mindent nem tudsz megjegyezni, a leckék során vissza fognak köszönni többször is.

Most nézz rá a billentyűzetedre.

A billentyűzet részei

1. alfanumerikus billentyűk
2. vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűk (parancsbillentyűk, további vezérlőbillentyűk és lapozó billentyűk)
3. jelentésmódosító billentyűk
4. numerikus billentyűk
5. funkcióbillentyűk

Billentyűzet részei 1. |
Alfanumerikus billentyűk

A billentyűket csoportokba rendezve láthatod. A billentyűzet középső részén helyezkednek el az ú.n. alfanumerikus billentyűk, melyekkel  betűket, számokat és különböző írásjeleket, valamint szóközt (a hosszú üres Space (ejtsd: szpész) gombbal) vihetünk be a számítógépbe. Ezek elhelyezkedése hasonlít a régi írógépekére.

Billentyűzet részei 2. |
Vezérlő és a kurzorvezérlő billentyűk

2.1 | Parancsbillentyűk

A kurzor- és egyéb vezérlő billentyűket többnyire jobb oldalán látod. Kivétel ezek közül az ú.n. parancsbillentyűk, melyeket az alfanumerikus részen találsz:

Enter – Ha lenyomjuk, akkor kezdi a számítógép a beírt parancsot végrehajtja. Szövegszerkesztő esetében új bekezdés keletkezik. Funkciója megegyezik a numerikus részen találhatóével, csupán kényelmi funkcióból van belőle kettő.

Programoknál ha ki van jelölve egy gomb, amire amúgy kattintanánk, nyomhatunk helyette Entert. Tab-bal lépkedhetünk a gombok közt.

Tab – (tabulátor – oda-vissza mutató nyilakkal is jelölik): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor a beállítás szerint több karaktert vagy egységet (pl. űrlap rubrikát, táblázatban cellát) ugrik, illetve szövegszerkesztőben lehet a szöveget vele tabulálni (egy ponthoz igazítani).

Backspace – (ejtsd: bekszpész, balra mutató nyíl): Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle balra álló karaktert.

2.2 | További vezérlő billentyűk

Del / Delete – (ejtsd: dilit) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor törli a tőle jobbra álló karaktert, ellentétben a Backspace-szel, ami a tőle balra állót törli.

Ins / Insert – (ejtsd: inzert) Ez a billentyű a szövegbe való beszúrási vagy a szöveg felülírási mód között vált. Személy szerint nagyon megijedtem és ideges lettem, amikor először véletlenül megnyomtam és átírtam a szövegem beszúrás helyett 🙂

ESC – (Escape,ejtsd:iszkép)=menekülés, kilépés) ha lenyomjuk az ESC gombot, akkor általában az éppen futó programfolyamat megáll. Böngészőben is az adott oldal betöltését állíthatjuk le vele. Mezei számítógép felhasználóknak ritkán kell.

PrintScrn – (printscreen, ejtsd: printszkrin) Ha lenyomjuk, akkor a képernyő tartalma a vágólapra kerül, így le tudjuk másolni. Hasznos!

Scroll Lock – (ejtsd: szkrollok) kapcsolóbillentyű, programfutást(programműködést) lehet vele megállítani. Mezei számítógép felhasználóknak ritkán kell.

Pause/Break – (ejtsd: paóz/brék) egy elindított programot lehet vele ideiglenesen vagy véglegesen megállítani. Mezei számítógép felhasználóknak ritkán kell.

2.3 | Lapozó billentyűk

Home – (ejtsd: hóm) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység elejére ugrik. Szövegszerkesztőben a sor elejére. Böngészőben a lap tetejére.

End – (ejtsd: end) Ha lenyomjuk, akkor a kurzor az adott egység végére ugrik. Szövegszerkesztőben a sor végére. Böngészőben a lap aljára.

PgUp – (page up ejtsd: pédzs áp, oldal fel) segítségével felfele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben, böngészőben. Böngészőben kiváltója lehet a Shift+Space leütése.

PgDn – (page down ejtsd: pédzs dáun, oldal le) segítségével lefele lehet lapozni, pl. szövegszerkesztőben, böngészőben. Böngészőben kiváltója lehet a Space leütése.

2.4 | Kurzorvezérlők

Nyilak – ha lenyomjuk őket, akkor a kurzor a jelölt irányba mozdul szövegszerkesztőben. Böngészőben a lapot tudjuk mozgatni, főleg fel/le (balra/jobbra ritkán lehet mozgatni a weboldalakat, kivéve, ha kis méretű ablakban nézzük)

Billentyűzet részei 3. | Jelentésmódosító billentyűk

A jelentésmódosító billentyűk megnyomásukkal vagy folyamatos nyomva tartásukkal megváltoztathatjuk a többi billentyű segítségével bevihető adatokat, utasításokat. pl a Shift és egy alfanumerikus billentyű együttes megnyomásakor elérhetjük az ABC nagybetűit vagy a billentyűn lévő felső karaktert.

Shift – (ejtsd: sift) Váltóbillentyű. Ha betű billentyűvel együtt nyomjuk le akkor nagybetű lesz, pl. a-ból A lesz. Ha szám (felső sor, nem a jobboldali) billentyűkkel együtt nyomjuk le, akkor a billentyűn lévő felső jel jelenik meg, pl. 3-as esetén a + jel.

Ctrl – (Control) ejtsd: kontrol) Segédbillentyű. Ha vele egyszerre más billentyűket is lenyomunk, akkor más-más parancsot végez el a számítógép. Pl. Ctrl+x =a kijelölt objektumot kivágjuk és a vágólapra kerül.

Alt – (ejtsd: alt) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva tudjuk utasítani a számítógépet különböző parancsok végrehajtására. Pl. Alt F= szövegszerkesztőben legördül a fájl menü.

Alt Gr – (ejtsd: altgéer) Segédbillentyű. Más billentyűkkel együtt lenyomva megjelenik az adott billentyű jobb alsó sarkában lévő jel.

Windows billentyű – (ejtsd: vindovz) Ha lenyomjuk, akkor megjelenik a Start menü.

Caps Lock – (ejtsd: kepszlok) Ha lenyomjuk, akkor folyamatosan nagybetűkkel fogunk írni. Újbóli megnyomással ismét kisbetűkre váltunk. Vigyázzunk használatával, mert a csupa nagybetűs írás “kiabálásnak”, agresszívnek hathat. Illetve gyakori hibalehetőség, ha véletlenül benyomjuk, mivel a gyakran használt A betű mellett található. Bosszúságot okozhat, ha pl. jelszavunkat nem fogadja el a rendszer, pedig jól írjuk be, csak éppen csupa nagybetűvel 🙂

Billentyűzet részei 4. | Numerikus billentyűk

A numerikus billentyűket szintén jobb oldalon találod. Ellenőrizd, hogy ha lenyomod a NumLock nevű billentyűt, a hozzá tartozó LED világít -e. Ha igen, akkor számokat tudsz beírni velük, illetve mellettük az alapvető matematikai műveleteket végezheted el (összeadás: +, kivonás: -, szorzás: * , osztás: / ) Ha ez a LED nem világít, megváltozik a működésük. Ekkor kurzorvezérlő ill. lapozó funkciót vesznek fel, a számok alatti jelek mutatják, melyik mit fog jelenteni (megfejtésüket lásd feljebb).

Billentyűzet részei 5. | Funkcióbillentyűk

A funkcióbillentyűket felül fogunk találni: F1-től F12-ig. mindig az adott programhatározza meg, milyen funkciójuk van. Én leggyakrabban ezek közül az F5-öt használom böngészőkben, mellyel frissíthetem az adott oldal tartalmát. A többiről később fogok írni.

Egyes laptopok billentyűzetének alsó részén van egy bizonyos “Fn”, azaz function billentyű, ami néha be is van keretezve. Ennek a gombnak a benyomása mellett érhetők el olyan funkciók, melyek más billentyűkön is be vannak keretezve.